Nem szabad a tehent...

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > barna72

Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...
Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt?

barna72 blogja


Nem szabad a tehent...
Hmmm!


Klip
#177 2014-05-13 19:50:00
Hogy egyesek már mivel adják el magukat és együttesüket!? :o 

Mint szülő kissé aggódom, hogy a szex ennyire kikerült a médiába. Nem lehetek ott a gyerkőceim mellett, hogy minden lépésüket figyeljem a képernyők előtt. Bár egyelőre semmi különös érdeklődésük nincs a valóság felé, de a nagyobbik már az elvet tudja. A gólyamesének rég a végére járt, mert a kíváncsisága nem hagyta nyugodni.  
Engem az hagy nyugodni, hogy most a Minecraft világába merült el a feje búbjáig. És úgy látszik, hogy a tíz éves feje még nem fog egy darabig ebből a mélységből felbukkanni. Talán ezért is vagyok most nyugodt.
Meg a kisebbik miatt, aki még erősen a kislányos tündérmesékben él.

És mégis ez a klip tetszik. Pont azért, amiért szeretem az erotikát, a szexet. Ezekért a reakciókért. 

Szép!


[html][/html]

3 hozzászólás |

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
#176 2014-04-19 12:09:50
És hasonló locsolókat! :D
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20140419120950.jpg

Nincs hozzászólás. |

A legtökéletesebb szerelmi jelenet evör.
#175 2014-04-18 17:23:01
[html][/html]

Ettől kész vagyok! :D

5 hozzászólás |

Az ilyen nálunk kiverné a ... :)
#174 2014-04-09 16:38:52
Mit is? :D

 !link:http://travelo.hu/tavol/2014/04/08/falloszfesztival_japanban/ 

3 hozzászólás |

Könnyeim III.
#173 2014-03-25 12:10:49
Olyat csináltam a múlt héten, amit még soha!

Az történt, hogy kaptam az élettől egy apró ajándékot. 

Úgy alakult, hogy a dolgos hétköznapok alatt is kaptam a gyerekeimből, pontosabban az iskolás hétköznapjaikból,  és nem csak egy csipetet. 
Igen csipetet, mert eddig ezt csak csütörtökönként sikerült abszolválni néhány órára, amikor is én szoktam általában értük menni a suliba.  

Ezen a röpke héten a két sarjam anyja elment a ködös Albionba, és én rám szakadt ez a kellemes teher. Teher, mert az is vele járt, hogy majd egy órával korábban kellett kelnem a szendvicsek, tea és egy hajzuhatag miatt, nem beszélve az én munkaidőm miatti korábbi indulásról.

De ajándék is volt egyben, mert abból is kaptam egy kis ízelítőt, ami a válásnál a legtöbb szívfájdalmamat jelentette: a hétköznapi történetekből és a hozzájuk tartozó beszélgetésekből. 
Az osztálytársakkal történt balhékból, az apróbb igazságtalanságokból, a versenyre való felkészülésből,   kis csacsogásból, egy kötelezően megtanulandó versből, "Amire soha nem lesz szükségem!" (mindez egy nyolc éves szájából:D ), és az esti, időben ágyba kerülés nyűgéből.

És mit is csináltam, amit még soha? Mindkettőt én vittem iskolába. :)

7 hozzászólás |

Ama bizonyos "magyar nyelv szépsége"
#172 2014-03-05 07:21:33
Ezt fordítsd le idegen nyelvre! ;)

(Annak aki nem látta volna esetleg.)


A Sirokkó - Illaberek mérkőzésen történt, hogy az egyik szurkoló kezet emelt a játékvezetőre. A tettest annak rendje és módja szerint előállították. Az ügy sima volt és egyszerű, majdhogynem érdektelen.

És akkor elkezdődött a tárgyalás!
- A vádlott álljon fel! Neve?
- Bíró vagyok, kérem...
- És hol van a vádlott?
- Hogyhogy hol van, drága bíró úr? Hát én vagyok! Bár nem szívesen...
- Nézze, kérem. Az imént azt mondta, hogy maga a bíró. Tehát ön kapta azt a két megrendítő pofont.
- Méghogy én? Nahát, nem azért, de az a fickó még nem született meg. Egyébként sem lennék bíró semmi pénzért!
- Az Isten szerelmére, hát nem éppen most állította, hogy ön bíró?
- Ja, vagy úgy! A nevem Bíró, tisztelettel. Bíró Levente. Most mondja, hogy összehozott bennünket a sors. Ön is bíró, én is Bíró vagyok.
- Én Lakatos vagyok! - harsogott ingerülten a bíró. - Foglalkozása?
- Lakatos! - nyögte kissé félénken a vádlott, és érezte, hogy ez súlyosbító körülmény. Nem csalódott.
- Ember! - kezdett parázslani a bíró. - Maga ugrat engem?
- Ugyan, dehogy, kérem. Nekem már az apám is lakatos volt, a nagyapám is...
- Nem fogja elhinni, de nekem is!!!... Na, hol is hagytuk abba...Szóval ön is lakatos.

- Kissé már keverni tetszik a dolgokat. Csak én vagyok lakatos. A Lakatos úr bíró, ugyebár. És igaz, hogy én Bíró vagyok, de azért nem vagyok bíró, hanem lakatos.

A bíró hosszú kortyokkal ivott, hogy időt nyerjen.
- Ön tehát Bíró Levente, lakatos. Megy ez, mint a karikacsapás, nem igaz?

A további adatok felvétele, ha lehet, még ennél is gyorsabban ment. Mindössze a munkahely megnevezésének kapcsán éleződött ki ismét a helyzet.
- A sirokkói járásbíróságon dolgozom - mondta gyanútlanul a vádlott.

A bíró talpra szökkent.
- Egyszer már eljutottunk odáig, hogy ön nem bíró!
- Már hogyne volnék Bíró? - kezdett fortyogni a vádlott is. - Bíró Levente vagyok. Lakatos.
- Akkor mit keres a bíróságon?!
- A kilincseket javítom. Tudniillik, mint említettem, lakatos vagyok. De nem úgy, mint ön. Mert ön bíró. Annak ellenére, hogy Lakatos.

A bíró a gyomrára szorította a kezét, és különböző tablettákat készített elő.
- Lépjünk tovább! - suttogta rimánkodva. - Mondja el részletesen, hogyan történt a dolog.
- A Mesterrel néztük együtt a meccset. Kollégám a műhelyből...
- Szóval a főnöke is ott volt.
- A főnököm utálja a focit. A Mester volt ott.
- Megőrülök!!! Egy lakatosműhelyben tudtommal a főnököt hívják mesternek!
- Egy pillanat. Nálunk a főnököt Manónak hívják. Akit Mesternek hívnak, az ipari tanuló. Mester Géza, tetszik érteni?
- Nem értem, de nem is érdekel. Tovább!
- Ezt mondta a bíró is! Pedig bármire megesküszöm, hogy 11-es volt!
- Ne kezdje, barátom, ne kezdje. Egyszer már tisztáztuk, hogy maga a Bíró.
- Most a játékvezetőről beszélek, Allahnál fényesebb orcájú bíró úr! Ez a bíró nem Bíró, hanem Levente.

A bíró hörgő hangokat hallatott.
- A Levente is maga! Jaj, a gyomrom! Bíró Levente!!!
- Ez tagadhatatlan. Az a bíró azonban nem Bíró, mint ahogy a bíró úr sem Bíró, hanem Lakatos. Ettől eltekintve az a bíró Levente. Levente Konrád. Nincs ennél egyszerűbb dolog ezen a kerek világon. Mert például én Bíró is vagyok, meg lakatos is, mégse vagyok se Lakatos, se bíró...
-...A játékvezető tehát továbbot intett.
- Pontosan. Még most is megrezdül a fejem, ha erre az esetre gondolok. A Pereces hatalmas dobása egészen a tizenhatoson belülre szállt. Ez annyira meglepte a Dobót, hogy kézzel ért a labdához. Tisztán láttam!
- Nem értem!...Nem értem!...- siránkozott a bíró. - Hogy jön ahhoz a pereces, hogy ő dobja be a labdát? Másrészt mi abban a feltűnő, ha a dobó játékos kézzel ér a labdához? Hát mivel érjen hozzá, könyörgöm, mivel...?!
- Csak sorjában...csak sorjában. Először is mi kifogása van a Pereces ellen? Az ellenfél térfeléről mindig ő végzi a bedobásokat. Mint említettem, hatalmas dobása van.
- Remek!...És hová teszi közben a pereceket?
- A pereceket? - csuklott fel a vádlott. - Vagy úgy!.. Nos, amikor azt mondom, hogy Pereces, akkor egyáltalán nem a lelátón péksüteményt áruló fickóra gondolok, de nem ám! Hanem Pereces Tónira, a Sirokkó balhátvédjére. Aki a lelátón perecet árul, az nem a Pereces. Azt a manó tudja, hogy hívják!
- Szóval az ön főnöke tudja, hogy ki a pereces?
- Kapaszkodjon meg a csengettyűjében, bíró úr. Nem tudja.

A bíró lenyelte a tablettákat, és még hosszabban ivott.
- De hiszen most mondta, hogy a Manó tudja. Az ön főnöke. Aki egyébként nem azonos a Mesterrel, mert az viszont ipari tanuló. Na, mit szól, hogy figyelek...?
- Ennyit a perecesről! - mondta szomorúan a vádlott. - Felőlem lehet Németh is, Juhász is...

- Nem lehet! - csapott le diadalmasan a bíró. - A német juhász egy kutyafajta. Na, könnyítsen a lelkén, barátom. Láthatja, hogy sok mindent tudunk...
- Látom...azt látom. De azt is láttam, hogy a Dobó kézzel ért a labdához!
- Mivel a bedobást kézzel végzik el. Ennyit még én is tudok, noha nem vagyok bíró! Illetve bíró vagyok, a mindenségit!
- Ami a Dobót illeti, az nem a Pereces, aki a bedobást elvégezte; aki viszont nem pereces, hanem balhátvéd, hanem Dobó István, az Illaberek középhátvédje. Foglalkozására nézve...
- Tudom. Várkapitány.
- Nem egészen. Csapatkapitány.
- Elég!...Szóval kézzel ért a labdához. És akkor mit tett ön?
- Természetesen ordítani kezdtem: "Mester!" - "Maga nálam még inas sem lehetne!"

A bíró elhatározta, hogy további keresztkérdéseket tesz fel, bár egy kicsit már kaparta az asztalt.
- Először: miért ordította szegény Mesternek, aki maga mellett ült, hogy ő még inas sem lehetne magánál, amikor ő inas magánál? Másodszor: mit tehet szegény Mester arról, hogy a bíró nem adta meg a 11-est?
- Bíró úr!... Adjon tíz évet, de ne kínozzon tovább! Én a bírónak ordítottam, hogy mester!
- Pedig ő Levente!
- Én vagyok a Levente!
- De maga nem bíró!
- De Bíró is vagyok!
- Ön lakatos!
- Maga a Lakatos!

A bíró tébolyultan megrázta a csengőt.
- Orvost!... Van orvos a teremben?
- Suszter vagyok! - lépett oda egy úr a hallgatóság soraiból.; Valami baj van?
- Kerítsen egy orvost, barátom! - szólt segítőkészen a vádlott. - A bíró úr, úgy látszik, rosszul lett.
- De kérem, én orvos vagyok!
- Akkor meg mit suszterezik itt?
- Már velem is kezdik?... Dr. Suszter Árpád vagyok. Elmeszakértő, szerencsére.
- A tárgyalást berekesztem! -nyögte fáradtan a bíró. - Délután folytatjuk!

Az orvos néhány injekcióval helyrepofozta a küzdő feleket, úgyhogy délután megkezdődhetett a játékvezető kihallgatása.
- Kérem, Bíró Levente vádlott azt állítja, hogy ön nem sípolt, amikor kellett volna.
- Zavaros helyzet volt. Én mindenesetre kinéztem a Síposra, hogy int-e? A Sípos nem intett. Tehát nem sípoltam.
A bíró ebben a pillanatban kezdett papírrepülőket hajtogatni az aktákból.
- Hát nem magánál volt a síp? - kérdezte, de máshol járt.
- A síp nálam volt. A Síposnál zászló van. A Sípos csak inthet, mert ő a partjelző. Világos? Na, és akkor a Bíró úr elkezdett ordítani...
- Én...? - tért vissza a valóságba a bíró. - Méghogy én...?
- Természetesen a vádlott. Erre én félbeszakítottam a játékot, és hozzájuk léptem, hogy csendre intsem őket. Azonban nekem estek, és...
- Kérem, én a Mesternek akartam lekenni egy atyait - pattant fel a vádlott, de elhajolt. Ily módon történhetett, hogy a bíró sporttársat illettem a tenyeremmel.
- Megpofozta önt a Bíró, vagy sem? - kérdezte a bírótól a bíró.
- Kérem, engem azon a délutánon többen is megpofoztak. Hogy a Bíró úr is köztük volt-e...
- Én...? - sikoltozott hisztérikusan a bíró. - Méghogy én...?
- Ön tudtommal Lakatos.
- Én vagyok a lakatos! - mondta vicsorítva Bíró úr. - És Bíró is vagyok! És Levente is!
- Nono! - intette a játékvezető a vádlottat. - Én vagyok a bíró. És a Levente is. Levente Konrád.

- Elég!!! - üvöltött a bíró. - Máglyára velük! Én vagyok a bíró!
- Én!
- Én!

A verekedőket csak nagyon nehezen lehetett szétválasztani. Közben több rendőr is megsebesült. És a végén csakugyan nehéz lett volna megmondani, hogy melyikük a bíró, a lakatos vagy a játékvezető. 
Ezt még a Suszter sem tudta hamarjában. Pedig ő orvos volt...

6 hozzászólás |

Egy kis matek.
#171 2014-02-21 22:49:19
Zrínyi Matematikaverseny, 4. Osztály - A legjobb feladat :D


!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20140221225211.jpg

8 hozzászólás |

Rekord tíltás
#170 2014-02-21 13:24:48
Vannak olyan emberek, akikről már tudok ez meg azt korábbról. Ő persze nem emlékszik rá, hogy egyszer már összefutottunk, és újból próbálkozik nálam. Én sem emlékeznék, de hála a megjegyzés rovatnak ott van lejegyezve a "lényeg".

Sokszor van az, hogy nem szimpatikus az illető és ezért úgy csűröm csavarom a beszélgetés fonalát, hogy elmenjen a kedve már a privi alatt a velem való bármilyen kontaktustól. Nem érdekel ha kamusnak tart és letilt. 

De hogy az élő privi közben letilt valaki, NA ILYEN MÉG NEM VOLT! :D

2 hozzászólás |

Ééééérdekes!
#169 2014-02-05 16:42:37
Álmos szerda délután, megy az ero a háttérben és bedobom a szokásos kameraképem: Arc, póló, és kb. mell alattig bezárólag vagyok látható.
Egy farokverő után képbe is kerülök.

Egyből kapás van, privire hív egy ötvenes úr. :)

ötvenes úr: - Láttalak az előbb, és nagyonszép farkad van. 
én: - Azt nem is mutattam. :o 
ötvenes úr: -Nekem sajnos még nincs kamerám, de állítólag az enyém is szép. (önbizalomból ötös, mondjuk nem egy bibircsókos undormány volt a képén)
ötvenes úr: -Idónként megjelennek képek, ám akkor lehet, hogy nem Te voltál.
én: - Most komolyan! Hol láttad a farkamat? Vagy faszfej vagyok? :D 

Közben kezdek kétségbe esni, hogy nincs elrejtve a farokképem? :o Utána nézek az albumomban. :)
A kép tiltva van, még a kedvencek se láthatják. Huhhh!

Közben emberünk helyesbít, és lassan kiderül, hogy még a távolság is falat épít(ene) közénk.

Mellesleg a páromat kényeztette volna előttem ... :P :)

5 hozzászólás |

Ő sem engem keresett.
#168 2014-01-16 13:45:20
a: szia 
a: térdepeltetnél kedvedre?
én: Igen, de adok egy felmosórongyot is a kezedbe. :D 
a:  :) értem és cumiztatnál felmosás közben? :) 
.
én: Nem. Sajnos elapadt a tejem. :) 
a: oksa
a: te tudod :) 
én: Én tudom. :) 
a: kár azt hittem szexelnél
én: Én szexelnék... De mást keresek, mint te.
a: értem
a: sok sikert kívánok

Csak egy átlagos privi...

27 hozzászólás |

Üzenet a kapun
#167 2013-12-25 22:03:58
Itt a "nyócba" ahol lakom, gyakori az a jelenség, hogy a kaputelefon megcsörren váratlanul. Egy időben még felvettem a hallgatót, de erről hamar leszoktam, mert többnyire csak kisgyerekek nyomogatják szórakozásból a gombot az utcán. (ha tényleg hívni akar valaki, az hosszan csenget és akár többször is) Valamivel el kell csapniuk az időt a szerencsétleneknek, és ez egy jó szórakozás. Ha valaki felveszi, az számukra kész öröm, mert azzal külön el lehet szórakozni. 
"Suhancok!"  - mondták az eleink.

Én fel se veszem a telefont, kivéve ha épp arra járok. Akkor belehallózok és persze nem nyomom meg az ajtónyitót. Néha röviden elcseverészek az ismeretlennel és többnyire leteszem a telefont.

Tegnap nem így volt. Mikor felvettem csodálkozva hallottam, hogy a mutálásán túl levő hang bemutatkozott, "Zotya vagyok." 
Nagyon örvendtem eme pozitív fejleménynek, és hangot is adtam örömömnek, de nem ültem fel a megkeresésnek és visszatéve a telefont visszatértem itthoni dolgomhoz.
Hallom viszont, a körgangos háznak köszönhetően, hogy emberünk nem adta fel és módszeresen "konferencia hívást" kezdeményezett a kaputelefonon. Be akart jutni...

Másnap reggel a vakító napfényben nyitom ki az utcára vezető kaput és épp engedném el az ajtót, mikor szembeötlik a belülről felragasztott papír:

             AHHOZ CSÖNGESS AKIHEZ JÖTTÉL!

Magamban felötlik az előző este eseménye és jókat somolygok magamban a tisztelt lakótársam naivságán, mely által úgy gondolja, hogy ezt majd pont a címzett fogja elolvasni!?
Hát honnan tudná az a szerencsétlen, hogy kihez jött? Megmondták neki, hogy ott a "kőőőrisbe a magas házba az elsőőőn" megkapja azt, ami kell neki. Ja hogy negyven gomb van a kaputelefonon? Nem baj! Végigcsengeti a marhája! 
És még nagyobbat mosolygok a lakótársamon.

De visszanézve a papírra a sötét kapualj utáni erős fény kontrasztját megszokó szemem, észreveszi a második mondatot:

                      VERJEM SZÁDBA


Hoppá! Szűkül a fejemben a lakók névsora, hogy ki is lehetett az a bizonyos naiv üzengető.
De átlépve az illető kilétének homályát, immáron elindulva az utcán ízlelgetem a mondatot. ( nem úgy kedves, és perverz nyájas olvasó... :D ) 
"VERJEM SZÁDBA" Igen csak felhúzhatta magát a (valószínűleg) új szomszéd. (mert közben leesett, hogy ki is volt az.)

És felbukkan közben bennem az itteni lila kisördög.

Itt az eron, ez a felszólítás milyen fogadtatásban is részesülne? Fejemben sorolom a chat szobákat.

A BDSM-ben nem vagyok annyira jártas, de biztos, hogy fel se vennék a fonalat az ottaniak.
A belvárosban elhajtanák melegebb éghajlatra az illetőt. (szó szerint)
A heteroban talán összefut egy vállalkozó nőszeméllyel, aki megtenné neki, ha elég tiszta és ápolt és jó megjelenésű hozzá, és persze ha a felhívásban a két szó között az "A" névelőt is használja.
A türelmikben a pénzért még a névelő hiányát is elnézik neki, különösen ebben a gazdasági helyzetben.
A transziban is megtalálná a neki megfelelő embert, de a homoban és a biszexben komoly rajongótáborra lelne egy ilyen mondat után. Öt súgás és tíz privi garantált ebben a szobákban uralkodó szárazságban! :D

Miközben szlalomozok a járdán a sok kutyagumi között, jókat mosolygok ezen. 

Estére egy homofób letépte a homofób felhívását. 
Én meg itt ülök és várom, hogy ismét megcsörrenjen a kaputelefon.

Történt az úr 2013. esztendejében Karácsonykor.
Szeretem ezt az ünnepet! :)

6 hozzászólás |

Folyadékdinamika
#165 2013-11-12 22:11:53
Nem tudtam mi hiányzik az életemből.
 
Én aki a Duna mellett nőttem fel és volt szerencsém többszörösen kifigyelnem, hogyan viselkedik a víz és milyen körülmények között, most tudományos magyarázatot kaptam bizonyos jelenségekre.

Igaz, nem a Dunáról van szó, hanem a pisi nevű folyamról. Arról is csak férfiaknak.

Mióta felérem a piszoárt, meg kellett küzdenem a visszafröccsenés problémájával. És tessék, most meg is magyarázzák tudományosan, videóval szemléltetve a frankót.

A dolog szépséghibája az, hogy 1-2 év alatt kitapasztalja az ember fia, hogy bizony fel kell nőni a feladathoz. Szó szerint, ahogy a cikkben is van.
Bár néhány plázában láttam már gyerek magasságban elhelyezett darabot, amin a kisfiam is egész jól elboldogult. ;)

 !link:http://www.origo.hu/tudomany/20131108-meghataroztak-a-vizeles-folyadekdinamikajat.html 

3 hozzászólás |

Zámbó Jimmy testőre voltam
#164 2013-10-04 23:59:10
A minden napok darálójából kimozdulva, Tompa erejű chili ízével a számban, a kék és a (2x) piros (meg a zöld)  elegyének bugyrai után, itthon szemezek a polcon fekvő könyvvel.

Felderengenek az eddigi kötelező és önként választott  olvasmányaim... és megpróbálok visszaemlékezni. Vajon volt olyan könyv, amelyik csupán a cím elolvasása után  ilyen szépirodalmi élménnyel kecsegtetett, mint ez? 

Egyik sem, jövök rá néhány perc után.





Már csak az a kérdés, hogy kérjek-e pénzt érte?  :D  :D  :D  :* 

Köszönöm!

7 hozzászólás |

Az összes motoros férfinak!
#163 2013-09-26 08:34:10
Na jó, nem csak nekik. :P  :cigi: 
[html][/html]

4 hozzászólás |

Rég óta
#162 2013-09-16 22:02:53
Érdekel, mint minden ami technika. Lassan emelkedik. Húsz hónappal azután, hogy nagy ijedtség és halálos áldozatokkal járó bénázás után elsüllyedt, most végre kiemelik. Kiemelik, mert nem csúszott le a tenger alatti szirtről, oly sok hasonlóan járt társához hasonlóan. Ott éktelenkedett és kezdeni kellett vele valamit. A helyszíni bontás ez esetben megoldhatatlan probléma volt. 

Óriási technika látható az élőképen. Sok-sok ember, jó egy éves előkészítő munkája érik most be ezzel az emelkedéssel. A siker égbe röpít, a bukás a fenékre. 

Hogy mi lesz a sorsa? Nem valószínű, hogy hajó lesz belőle. Inkább ócskavas. Egy hónap is sok a vízben a nem arra kitalált belső térnek, nem hogy húsz.


A ma esti itthoni munkához mást képzeltem aláfestésnek. 

Már nem is nézem, csak néha kattintok rá.

A délutáni-esti beszélgetések elmaradtak. Csak a háttérből szűrődnek be néha-néha szófoszlányok. Mégis konstans zaj szól az internet távoli bugyraiból.  

Zene füleimnek. 

A tenger morajlása az. Pedig nincsenek nagy hullámok.

Rég óta tudom, hogy unalmas lenne nekem a földben lassan elporladni. A gyors tűz a nekem való, mert azt felválthatja a víz örök morajlása.
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20130916220253.png

2 hozzászólás |

friggatriszkaidekafóbia
#161 2013-09-13 07:42:03
Azaz a péntek 13-ától való rettegés.

A triszkaidekafóbia a 13-as számtól való rettegés.

4 hozzászólás |

Oroszlánság
#160 2013-08-29 10:09:52
Bár nem várom, hogy egykori oldalbordám társkeresése és annak buktatói felől valamilyen képet kapjak, mégis van két (pontosabban három) információs szupersztráda, akik akarva akaratlanul megsúgják az aktuálist. 
Az egyik ilyen a gyerekeim, a másik az anyám. Az előbbieknél ügyes kérdezgetéssel ki lehet húzni a lényeget, az éppen aktuálisról. Nem a kíváncsiság hajt, (na jó az is :D ) hanem a gyerekeim szempontjai.
A másik az anyám, akit nem kell faggatni. Faggatja ő az exemet, amikor épp az unokáiért megy.
Most is így volt. Tegnap midőn elzarándokoltam a háziorvosomhoz, természetes volt, hogy felugrom a szüleimhez is, akiknél a rossz idő miatt otthon voltak a gyerekeim (anyámék vigyáznak a suliig rájuk). Két nagy ölelés közben már kaptam az infót, hogy bizony az exem balatoni, a párjával közös lakókocsis kempingezésben volt egy pillanat, amikor az éppen aktuálisnál (van egy 7 éves fia) elszakadt a cérna és épp az én gyerekeim miatt. A feje egy nagy szájjá változott és az esetről innen a fél kemping tudott.
Ez az eset a hattyúdala lett kapcsolatuknak.

Személy szerint nagyon örülök, hogy a gyerekeimmel való bánásmód perdöntő a megfelelő társ kiválasztásánál, (Ugyanis nem ez volt az első ezen okok miatt elkövetett szakítási alkalom.)
ugyanakkor felvetődött bennem a kérdés: Mi férfiak mind ilyenek vagyunk? A saját gyerekünk miatt kenyérre lehet kenni a vaj szívünket, míg a másé megkeményíti ugyanazt? Inkább felfalnánk a másét, hogy sajátot nemzhessünk, mint az oroszlánoknál? :(((( Borul ez a "tehenet borjastul" szisztéma? 

8 hozzászólás |

dramaturg
#159 2013-08-14 22:27:27
Megismerkedtem egy dramaturggal.

MI LESZ MOST? :o

:D :D :D

8 hozzászólás |

júliusi rím
#158 2013-07-01 15:08:05
Ez az erős rezsim, ma csökkentette a rezsim. :)

1 hozzászólás |

Tanmese férfiaknak!
#157 2013-06-21 10:41:02
"Volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt mindennapi
munkába.Ő mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült. Szerette volna, ha a felesége is megtudná, mi mindenen megy keresztül nap, mint nap, ezért egy este így imádkozott:

"Mindenható atyám! Mindennap dolgozni járok, és naponta 8 órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül.
Szeretném, ha ő is megtudná, mi mindenen megyek keresztül, ezért kérlek uram, add, hogy egy napra testet cserélhessünk. Amen."

És a férfi másnap reggel már női testben ébredt.
Felkelt, reggelit készített a párjának, felébresztette a
gyerekeket, kikészítette az aznapi ruhájukat, reggelit adott nekik, becsomagolta a tízóraijukat, elvitte őket az iskolába, hazament, gyorsan meglocsolta a virágokat, bedobott egy adagot a mosógépbe, összeszedte és megmosta a kirándulásból haza hozott piszkos, sáros lábbeliket, majd összeszedte a vegytisztítóba való holmikat, és elvitte, megállt a banknál is, pénzt vett fel, elment
bevásárolni, kifizette a számlákat, és rendezte a
csekk-könyvet is.
Kicserélte a macska almot, és megfürdette a kutyát.
Ekkor már délután egy óra volt, és igyekeznie kellett, hogy be tudjon ágyazni, hogy rendet rakjon, porszívózzon, még a konyhát is felseperje, felmossa, és már rohanhatott az iskolába a gyerekek elé, akik hazafelé még vitatkoztak is vele egy sort a leckekészítés miatt.
Kitett az asztalra egy kis sütit meg tejet, és rávette a
gyerekeket, hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak.
Ezután felállította a vasalódeszkát, és tévét nézett,
miközben vasalta a ruhákat.

Fél ötkor nekiállt krumplit pucolni,és zöldséget mosni, hogy
egy kis salátát készítsen.
Kisütötte a húst, és egy kis zöldbabot is párolt
mellé vacsorára. Vacsora után kitakarította a konyhát,
beindította a mosogatógépet, majd elrakta a tiszta
edényeket, megfürdette a gyerekeket, és ágyba dugta
őket. 9-re már nagyon fáradt volt, és bár a napi
munkával még nem végzett, úgy döntött, ő is bebújik az
ágyba, ahol még elvárták tőle, hogy szeretkezzen, és
ő ezt panasz nélkül meg is tette.

Másnap reggel, amikor felébredt,
azonnal letérdelt az ágya mellé, és így imádkozott:
"Mennyei Atyám! Nem tudom, mire számítottam.
Belátom, hiba volt, hogy irigykedtem a feleségemre, mert
képes egész nap otthon lenni.
Kérlek Uram, nagyon kérlek, csináljuk vissza a cserét!"

És Isten az ő végtelen bölcsességével ezt felelte:
"Fiam, látom, tanultál a leckéből, és ezért boldogan
cserélem vissza a dolgokat abba a formába, amiben eredetileg is voltak.
Csak kilenc hónapot várnod kell még. Tegnap este teherbe
estél."

Húúúú basszusssss! :D :D :D

7 hozzászólás |

Paródia
#156 2013-06-14 22:03:41
[html][/html]

Ez kissé odab..ósra sikeredett. :D

4 hozzászólás |

Akiknek nincs facebook-(lyuk) ;)
#155 2013-05-15 15:04:39
Egy páros spontán koncertezésbe kezdett tankolás közben egy televíziós átverés részeként. Ezzel beénekelték magukat a Jay Leno Show-ba és a világháló kedvenceivé váltak.
A legtöbb ember valószínű, hogy halálra rémülne, ha tankolás közben megszólítaná egy idegen alak a tévéből. A "Pumpcast News" nevű átverés a Jay Leno-féle Tonight Show része, amelyben egy ál-hírolvasó a mit sem sejtő tankolókkal beszélget.


Egy bevállalós pár azonban egyáltalán nem ijedt meg. Amikor a pasi, Will megállt tankolni, az (ál)tévés, akit a színész, Tim Stack játszik, egyenesen hozzá beszélt: megdicsérte a hangját, és azt mondta, ha előad egy számot, kifizeti helyette a tankolást. A férfi abszolút vevő volt a poénra és fergetegesen előadta Bon Jovi Livin' On A Prayer című dalát. A hab a tortán, hogy kiderült, a felesége, Monifa is tud énekelni. Ő a Eurythmics Sweet Dreams című nótáját énekelte el. Annyira jó fejek és viccesek voltak, hogy a show házigazdája, Jay Leno meghívta őket, hogy élő adásban is énekeljenek nála. Itt megnézhetitek a zseniális videót:

[html][/html]

3 hozzászólás |

Ez ilyen egyszerű!
#154 2013-05-06 21:07:08
Állítólag! :D 
 !link:http://www.hazipatika.com/eletmod/ferfiegeszseg/cikkek/potenciazavarok/az_erekcio_biologiaja/20041217152546

4 hozzászólás |

audio-video
#153 2013-05-01 21:23:31
[html][/html]

Nagy szerelmem ez a muzsika most. De a klip is megér egy misét. 


A kedvenc témám az újrakezdés. :)

3 hozzászólás |

Az oroszok már a spájzban...
#152 2013-04-18 21:00:15
Avagy mit nekünk a Britain's Got Talent és a magyar csapat!
Van itt Украина имеет талант is! Anasztáziától a férfi szeme könnybe lábad olyan szép!  :P  :D (A sietősek 2:30-tól nézzék!)

[html][/html]

8 hozzászólás |

Reccs
#151 2013-04-13 09:13:53
Reccs mondta az ujjam, aztán eltörött.  :sir: 
Na persze előtte valaki kihúzta a bicajom alól a nedves Thököly utat.  :vigyor: 

23 hozzászólás |

Előre, hátra...
#150 2013-04-10 18:54:31
Amikor elkezdek egy könyvet, mindig elolvasom az első mondatot... aztán az utolsót. :)

Amikor kiolvasom, ugyanezt teszem visszafelé. 

Hülye egy szokás, de gyógyíthatatlan. 

4 hozzászólás |

Sikertelen randi
#149 2013-03-24 23:19:04
Csendben gurul lefelé a kocsi. Csak a kerekek súrlódása és a rozoga kaszni zaja, ami beszűrődik a gondolataimba. Lassan defrosztálódom a kocsiban. És ugyanilyen lassan oldódik fel a bosszúságom is.
 
Kellene egy kereső is a drágámra. Így nehéz célozni. Meg kellene egy-két okulár is, mert ez a mostani roppant kevés. Pontosabban állati kevés fényt enged át. Csak botorkálok a sötétben..., de segít a növekvő hold fénye, míg a súlyos teherrel caplatok fölfelé a dombon. Fenébe! Egy normális talp is kellene. De akkor háromszor nehezebb lesz! 

Felértem. Nem vagyunk egyedül. Egy kisebb csoport már ott küzd az elemekkel, hasonló okból, mint én. Felállítom a drágámat és közel bújok hozzá. Hiába az egykori bunker és lőállás mellettem, onnan nem látni semmit, és mivel nyitott nem sokat véd a hideg és a szél ellen. 

Alternatív célpontot keresek a beállításhoz. A város kitűnő lenne, ha nem vakítana. De én most más valamiért jöttem és hátat fordítok az otthonomnak. Eszetlenül fúj a szél. Ezt nem fogom bírni sokáig, és amiért jöttem, belőle sem lesz semmi. Egyáltalán itt van? 
Hol van? Hiába fürkészem a horizontot sehol semmi. Segítségért fordulok a mellettem kíváncsiskodó csoport fejéhez. Megmutatja. hogy ott van a nyugati oszlop második "emelete" mellett balra. És valóban. Halványan, a szmog és a pára mögött ott sejlik egy kis ködösség. És valóban szabad szemes! A figura csodálkozik, hogy most már látom szabad szemmel. :) Megpróbálom befogni a drágámmal, de remeg a kép a széltől. (kereső nélkül állati nehéz) Ebből fénykép nem lesz.  Hiába próbálkozom, de semmi haszna. Felsejlik a képe egy pillanatra, amikor alább hagy a szél. Gyengéden noszogatom odébb a drágámat. Követni kell a célpontot. Negyed óráig bírom, és csalódottan fordítom el a távcsövet. Irány a Jupiter. A remegő kép ellenére gyönyörűen látszanak a Galilei holdak. Mint a négy. Hold? A déli sarki régió szépen mutatja magát. Katt két fénykép, de ugye okuláron keresztül borzalmas lesz. Erre is kellene egy átalakító. 
Összepakolok és remegő kocsonyaként cipekedek lefelé a kocsihoz. Kétszer kell letennem a drágát, mert úgy átfagyott a kezem a kesztyű ellenére, hogy fáj az a kevés súlya is. Kellene pisilnem is, de majd otthon. Most nincs kedvem még a gatyaszíjjal bajlódni.


Míg a fénykéve pásztázza előttem az erdőt és az utat,  bosszankodom. '97-ben még nem volt távcsövem, hogy a Hale-Bopp-ot "közelebbről" megnézzem. Amikor meg itt van minden hozzá, akkor vagy csak a délebbi szélességekről észlelhető (Lovejoy 2011-ben), vagy kiszúr velem (velünk) a késői téli időjárás.  

Az út mellett feltűnnek az első fények. Fenyőgyöngye. Váltó ötösbe, kuplung felenged, felbúg a motor. Lassan a motor melege is szétárad az utastérben.

Nem baj! Lesz idén még egy nagy reménység az Oort felhőből. 

p.s.: Bár várt a budapesti éjszakai élet, én mégis az otthoni meleg takaró mellett döntöttem. Ilyen ez a hobbi. :)
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20130324235021.png

Nincs hozzászólás. |

"Örök szerelem"
#148 2013-03-23 18:47:11
Talán ismeritek a L'pourt l'art társulat társkeresőjéből a Dolák-Saly féle szopásra vágyó professzort. :D
Na itt van a teljes társkereső válogatás. :
[html][/html]

1 hozzászólás |

[1-30] [31-60] [61-90] [91-120] [121-150] [151-180] [181-207]


A blog RSS feedje.


Ajánlott szobák
#bdsm_szoba2431BDSM - extrém szexualitás
Ajánlott szobák
#biszex_szoba92100Biszexuális vagy, be kell lépned!

#tonyy69100Kismeret

#toecskoelj100jófej és dug6ó alkalmi vagyok
Ajánlott szobák
#maszti_szoba611Eropolis hivatalos maszti szobája

#centrum_szoba210Belvárosi szexmentes csevegő
Ajánlott szobák
#homo_szoba5660Meleg férfiak egymás között

#zso06100wc-d lennék Dunántúli bi/meleg pervi ffiak
Ajánlott szobák
#hetero_szoba3760Heteroszexuális vadászterület, meleg és biszex mentes övezet.
Ajánlott szobák
#profi_csajok410Türelmi zónás csajok várnak

#profi_pasik200Türelmi zónás pasik várnak
Ajánlott szobák
#transz_szoba2630Transzszexuális csevegő








A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.